A horgászatot a parton ücsörgéstől

csak egy hajszál választja el

Beszélgetés Hub Gendersszel

Van egy ember, aki azt vallja, vagy inkább hirdeti, hogy „a horgászatot a parton ücsörgéstől csak egy hajszál választja el”, és minden írásában igyekszik az olvasókat arra bíztatni, hogy tegyenek meg többet maguk is a sikerért. Szinte már-már ébresztőt fúj a fejekben hónapról-hónapra, szembemegy az elvárásokkal, a divattal, egyszóval meglehetősen izgalmas jelenség. Ezúttal a Pontyvilág kérdéseire válaszolt.

Bujáki Géza: Hub, te szinte oktatod az olvasóidat a pontyozásra. De téged ki vezetett be a horgászatba? Tanultad valakitől a fortélyokat, vagy magadtól váltál pecássá? Egyáltalán, hány éves korodtól horgászol?

Hub Genders: Nyolc évesen kezdtem horgászni. Úgy történt, hogy anyám megunta a nyafogásomat, így az egyik nagybátyámmal egyszer elmehettem horgászni. Gyanítom, anyám akkor azt gondolta: ez volt az első és egyben az utolsó alkalom is. A bácsikámat az egyik legjobb horgásznak tartották a környéken; főleg a kritikus hozzáállásáról ismerték mindennel és mindenkivel szemben. Magyarán: egyszerűen egy nagyon idegesítő ember volt, akinek biztosan púp volt a hátára egy lármás gyerek. Én azonban szorgalmas tanoncnak bizonyultam, és miután órákig ültem mellette csendben, kis idő után elkezdte magyarázni nekem, hogy a halak mivel beszélnek az emberekhez: egy jól kisúlyozott úszóval. Egy 8 éves számára ez felér egy szentté avatással. Azt hiszem, hogy azon a napon életre szólóan megfertőzött a horgászat. A bácsikám ugyanis az egyik halat a másik után vette ki a merítőhálóval, a többi horgász viszont semmit sem fogott körülötte.

Kovács András:

Kerek erdő közepén…

Pötréte, pontyok, próbatételek

Mint minden évben, a húsvéti időszakot idén is horgászattal, a nagy pontyok társaságában szerettem volna megünnepelni. A tavasz visszafordíthatatlan jelei ilyenkor már megmutatkoznak a természeten. A fák, a bokrok rügyezni kezdenek, madárzsivaj hallatszik mindenütt, a nap sugarai, pedig egyre erősebben melegítik a földet és a vizeket egyaránt.

A négynapos túrám helyszínül – a zavartalan pihenésem érdekében a néptelen, de rendkívüli kihívásokat és hatalmas pontyokat rejtő, kb. 90 ha területű Pötrétei II. számú tőzegtavat választottam.

Borongós, párás időjárás és enyhén lengedező délkeleti szél fogadott a péntek délelőtti érkezéskor. Mint minden alkalommal, most is elbűvölt a háborítatlan vadvízi világ és a roppant méretű akadók sorainak látványa, amelyek az egész tavat jellemzik…

Mišel Zadravec és Sandro Zadravec:

Pontykalandok

Ausztriában és Spanyolországban

 „...A pontyoknak megvolt a reggeli-, ebéd- és vacsoraidejük. Így többször előfordult, hogy mind a hármunknak egyszerre volt kapásunk…”

Október végén Sandro fiammal ismét meglátogattuk az osztrák FZZ tavat, utána pedig november második felében a spanyol Ebro folyót. Csak ez utóbbi utazásunkhoz csatlakozott Tomi barátom is Magyarországról, így ő még nem lehetett ott, a kapitális pontyokkal vívott ausztriai küzdelmeknél...